Története
A Garay téri Piac adataiErzsébetváros
Piac
A Garay téri Piac története
A "Csikágó" negyed dobogó szíve, amely az évszázadok során földön árusító kofák gyülekezőhelyéből nyüzsgő csarnokká, majd egy modern, felszín alatti plázapiaccá alakult.
A Keleti pályaudvartól mindössze öt perc sétára található Garay tér, amelyet a Péterfy Sándor utca, a Murányi utca, a Garay utca és a Cserhát utca határol, több mint egy évszázada funkcionál a kiskereskedők és a lakosság találkozási pontjaként. A terület a sűrűn beépített, rácsos utcaszerkezetű, gyorsan felhúzott bérházairól hírhedté vált "Csikágó" negyed egyetlen nagyobb, nyitott tere volt.
fotó: Urbán Tamás / Fortepan
A téren már a XX. század elejétől kezdve kofák kínálgatták áruikat a lakosoknak. Ez az ős-piac az olcsósága miatt hatalmas népszerűségnek örvendett a munkásosztály körében. Azonban az állapotok meglehetősen kaotikusak voltak: az eladók sokszor csupán egy leterített pokrócon, kosarakból, közvetlenül a földről árusították az élelmiszert.
A városvezetés az 1920-as évek táján megelégelte az áldatlan és köztisztaságilag aggályos állapotokat. Megállapították, hogy a földön árusított termékek egészségügyileg nem megfelelőek, ezért ezt a nyitott kofapiacot egyszerűen bezáratták.
Az első igazi Vásárcsarnok
A sűrűn lakott negyed azonban nem maradhatott tartósan vásárhely nélkül. A főváros döntött: egy modern, higiénikus, fedett piacot kell építeni a térre. Így nyitotta meg kapuit 1931-ben az új, Szabó Jenő építész és Krendsei Géza fővárosi műszaki tanácsos tervei alapján készült vásárcsarnok.
A Garay téri Piac korabeli illusztrációja
A "Csikágó" negyedben lévő, korszerűtlen piac helyén felépült új épületegyüttes egészen grandiózus volt. Egy kétszintes, fedett vásárcsarnokból és annak két oldalán, a főtengelyre merőlegesen elhelyezett üzletpasszázsok sorából állt. A nyeregtetős csarnok mindkét oldalára egy-egy impozáns kapuépítmény került. A lépcsőzetes tornyok alján nyíltak a hatalmas kapuk, felettük pedig üvegezett, a két szintben egyre csökkenő méretű hasábok adták meg az épület karakteres, robusztus formáját. A háromhajós vásárcsarnok és a keresztirányú passzázsok stabil, vasbetonvázas szerkezettel, nyerstégla kitöltő falakkal épültek, ellenállva az idő vasfogának.
fotó: Fortepan
Az épület az évtizedek során egybeforrt a városrésszel. Az 1970-es évek elején – a szocialista fogyasztói szokások változása miatt – korszerűsítették az épületet, és a Garay utca felőli oldalon a kor divatjának megfelelő, nagyméretű ABC-jellegű üzletet alakítottak ki.
A piac lüktetése egészen a rendszerváltás utáni évekig kitartott. Az 1990-es évek végén még egy utolsó nagyobb beavatkozás történt: az udvar addig nyitott piacterét is lefedték, hogy az időjárás viszontagságaitól védjék az árusokat és a vevőket.
„A Garay sosem a gazdagok piaca volt, hanem a szomszédságé. Az illatok, a kofák kiabálása és a mindig friss, olcsó zöldség jelentette számunkra a vasárnapi ebéd alapját. A csarnok betonfalai közt igazi közösség élt.”
— Egy régi erzsébetvárosi lakos visszaemlékezéseA bontás és az újjászületés a föld alatt
Az impozáns épület 72 éven keresztül szolgálta a fővárost, azonban a folyamatos, állagmegóvó karbantartások hiányában annyira rossz állapotba került, hogy felújítása helyett 2003-ban a kerületi önkormányzat a végleges bezárása mellett döntött.
A döntés fájdalmas volt a helyieknek, de az önkormányzat legfőbb követelménye az volt, hogy a Garay tér a jövőben is betöltse korábbi, ellátó funkcióját, ugyanakkor a XXI. század követelményeinek maradéktalanul megfeleljen. A régi, rossz állapotú csarnokot teljesen lebontották.
fotó: Fortepan
Helyébe egy magánbefektető a felszín alatt négy, a felszín felett pedig kettő – a sarkokon további négy – szintes, hatalmas épületegyüttest, a Garay Plazát építtette fel. A beruházás 2005-ben vette kezdetét, és 2008-ban adták át.
Az új struktúrában a klasszikus piac egyetlen szinten, modern körülmények között működik tovább a föld alatt, míg a többi szinten szolgáltatók, vendéglátók, üzletek, lakások és egy mélygarázs kaptak helyet. Bár a történelmi csarnok eltűnt, és az új komplexum jelentősen föléje emelkedik a környező bérházaknak – megváltoztatva a tér eredeti, szellős szerkezetét –, a Garay téri Piac szellemisége, a friss áru és az árusok jelenléte továbbra is biztosítja Erzsébetváros ezen részének ellátását.
Árusítói Profilok
A mai modern, felszín alatti Garay Piacon a hagyományos piaci termékek teljes skálája megtalálható: zöldség-gyümölcs kereskedők, tőkehúst és füstölt árut kínáló hentesek, valamint friss pékárut és tejtermékeket árusító standok várják a vásárlókat, megőrizve a tér eredeti, lakosságot kiszolgáló küldetését.
fotó: Fortepan